Legkeresettebb alkotók
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Batthyány Gyula keresett alkotó
    Batthyány Gyula
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János

Kelety Gusztáv (1834-1902)

Életrajz

festő, grafikus és műkritikus
Pozsony, 1834. december 13. – Budapest, 1902. szeptember 2.

Kelety Gusztáv, másként Keleti, eredeti neve: Klette Gusztáv a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az Magyar Iparművészeti Főiskola egykori rektora.
Tájképfestő, a nemzeti érzésű romantikus tájképfestészet képviselője, a kiegyezés korának művészpolitikusa, a hazai iparművészet fellendítésének egyik kezdeményezője.
Kelety Gusztáv eredeti neve Klette volt, a Klette von Klettenburg család sarja, édesapja Klette Károly, József nádor gyerekeinek rajzoktatója volt. A család 1861-ben nevét Klettéről Keletire változtatta, majd amikor a király magyar nemességet adományozott számára „Komjátszegi” előnévvel, nevét újra megváltoztatta Keletyre, halálakor hivatalosan „Komjátszegi Kelety Gusztáv” volt a neve.
Édesapja Klette Károly (1793–1874) drezdai születésű festőművész volt, testvére: Keleti Károly statisztikus, fia Kelety Gábor festő.
Jogásznak tanult, nevelője volt Eötvös József báró fiának, Eötvös Lorándnak, ahova a jogi tanulmányai alatti oktatója, Pauler Tivadar ajánlotta. Az Eötvös-családdal igen szoros és jó kapcsolatot épített ki, a báró művészeti tanácsadója lett, ez meghatározta későbbi művészpolitikai pályafutását is.
Jogi tanulmányait megszakítva festészettel kezdett el foglalkozni, Münchenben Fischbach, Voltz és Schleith tanároknál, majd Bécsben sajátította el a festészet alapjait, tanítványa volt Hollósy Simonnak és Liezen-Mayer Sándornak. A festészetben főleg a tájképek vonzották, stílusára leginkább id. Markó Károly és Ligeti Antal gyakorolt hatást.
1867-ben a Kisfaludy Társaság tagja lett.
1871-ben báró Eötvös József, aki akkor közoktatási miniszter volt, megbízta a magyar nemzeti rajzoktatás megszervezésével. (Megbízó levelében Eötvös József ezt írta neki: „Senki sem látja át a történelmi festészet fontosságát nálamnál inkább, sőt meg vagyok győződve, hogyha valaha magyar festészet lesz, az a történeti festészethez fog tartozni. Nemzetünk géniusza, mint mindenütt, úgy a művészeti körben is a patrisztikus irányt fogja követni”). Kelety Gusztávot elküldte tanulmányútra a külföldi művészetoktatás tanulmányozására céljából. Kelety ekkor Franciaországban, Belgiumban és Németországban személyesen tanulmányozta a művészetek oktatását, melyet összefoglalóként „A képzőművészeti oktatás külföldön és feladatai hazánkban” című művében írt meg. (ebben szerepelnek angliai tapasztalatok is, melyet Kelety közvetett forrásokból szerzett be). A végkonklúziója irományának az volt, hogy Magyarországon egységes művészetoktatási rendszer kiépítése célszerű, majd javaslatot tett egy „művészetre előkészítő” iskola felállítására. Kelety javaslatát mind báró Eötvös József, mind a kormány elfogadta, és nemsokára meg is nyílt Kelety Gusztáv igazgatóságával a Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda. 1880. november 14-én indult el hét tanulóval, az Intézetnek nem volt önálló épülete, három évig az Országos Képzőművészeti Társulat, majd a Zeneakadémia épületében kapott helyet.
1874-ben a Képzőművészeti Társaság igazgatója. (1894-ig töltötte be ezt a pozíciót.), és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett.
Az 1860-as közepe felé Kelety elkezdett esztétikai cikkeket, kritikákat írni, ezekben az írásokban konzervatív szemléletű, szemben állt az újabb művészi törekvésekkel. Ő figyelt fel elsőként Nagy István tehetségére, és elsősorban az ő tanácsait kérte Csontváry Kosztka Tivadar is. Munkácsy Mihályról és Szinyei Merse Pálról írt kritikai véleménye, miszerint nem lesznek jelentős festők, nem igazolódott be. (Kritikai tevékenysége miatt ezek a festők egy darabig abba is hagyták a festést). Az írást később abba is hagyta.
Kelety Gusztáv tüdőbajban betegedett meg, hosszú betegeskedés után (ez alatt az idő alatt egy sikertelen öngyilkossági kísérlete is volt) halt meg.

Az MTA levelező tagja (1874), Keleti Károly öccse. Nagy szerepe volt a Képzőművészeti Társulat megalakításában. Előbb jogász és nevelő volt, majd Bécsben és Münchenben festeni tanult. 1867-től a Kisfaludy Társaság tagja. 1871-ben állami megbízás alapján megszervezte a Rajztanárképzőt, amelynek első igazgatója volt. Romantikus tájképei közül legjelentősebbek A száműzött parkja és Kilátás a Normafától c. művei. Szigorú, akadémikus szellemű műkritikai tevékenysége szemben állt az újabb művészi törekvésekkel. Az ő bírálata miatt vonult vissza egy ideig Szinyei Merse a művészeti életből és hagyta abba a rendszeres festést. Művei a Magyar Nemzeti Galéria és a Történeti Múzeum tulajdonában vannak.

Lexikális referencia

Magyar: MFGA: 300, Művészeti Lexikon: II/590
Külföldi: Benezit: VI/185